Így beszélj a pénzről a gyerekkel a pszichológus szerint - Később nagyon fontos lesz, hogy tudatosan kezelje

Gyerekeink nemcsak anyagi hátteret, de pénzügyi gondolkodást is örökölnek tőlünk. A pénzügyi nevelés nullaéves kortól elkezdődik, akár tudatában vagyunk, akár nem. Hogyan csináljuk jól? És mit tanulhatunk mi a gyerekeinktől? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe Szél Dávid pszichológussal.

shutterstock 2074309234
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A cikket az OTP Bank támogatta.

Egy felmérés szerint1 a szülők döntő többsége úgy véli, fontos, hogy gyerekeik minél korábban elkezdjék elsajátítani a pénzügyi tudatosság alapjait, és félretegyenek a saját céljaikra. Tízből nyolc szülő szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztésében a szülői minta a legmeghatározóbb, tízből hat megkérdezettnek ugyanakkor nehézséget jelent az ismeretek átadása, ennek fő oka a megalapozott pénzügyi tudás hiánya.

A kérdést nehezíti, hogy a pénz sokszor tabutéma a családokban. Gyakran gyerekeink előtt is titkolózunk, vagy nem tudjuk elmagyarázni, miért nem vesszük meg az adott játékot a boltban. A szülők azt gondolhatják, a pénz nem gyereknek való téma, pedig pénzügyi gondolkodásuk már kisgyermekkorban megkezdődik, ahogy a felnőttek mindennapi gazdálkodási mintáit figyelik. Hogyan legyen jó viszonyuk a pénzhez?

A pénzügyi nevelés három rétege

Szél Dávid tanácsadó pszichológus, apablogger szerint sok szülőnek ellentmondásos a pénzügyekhez való viszonya, így a gyerekeik nem fogják érteni a pénzzel kapcsolatos attitűdjeiket és stratégiáikat. A pénzügyi tudatosság az iskolában egyáltalán nem téma, a matematika- vagy történelemórákon csak a feladatok, és nem a hozzáállás kapcsán kerül szóba a pénz, és arra sincs igazán iránymutatás, hogy mit kezd az osztályközösség az osztályon belüli pénzügyi különbségekkel, melyek anélkül is jelen vannak, hogy a gyerekek direktben megbeszélnék egymással, kinek a szülője mennyit keres. Ezekkel azonban kell valamit kezdenünk.

A pénzügyekkel kapcsolatos szocializáció semmiben nem különbözik a szocializáció egyéb területeitől. Kimondott és kimondatlan szülői mondatok, cselekedetek, viselkedések, szorongások, jelzések sorozata az, ami meghatározza, hogy a gyerekek miként gondolkodnak a világ dolgairól, köztük a pénzről. Mint minden más téma esetén, úgy a pénzügyek kapcsán is nagyon fontos, hogy a szülőktől muníciót kapjanak a gyerekek arról, mi az érték - mondja Szél Dávid.

A pszichológus szerint a pénzügyi nevelés egyrészt a kimondott szabályokon alapul, másrészt meghatározzák a gesztusok, harmadrészt pedig nagy szerepük van a generációkon átívelő családi mintáknak. A pénzügyi nevelés nem egy egyszeri alkalom, hanem egy folyamatosan jelenlévő kommunikáció szülők és gyerekek között, ami nagyjából a születés pillanatától indul.

Nagyon ritkán jön el az a pillanat, hogy odahívjuk a gyereket, hogy „na, akkor ezt most elmondom”.

Az implicit, ki nem mondott iránymutatásokon alapuló pénzügyi nevelés nulla éves kortól elkezdődik, hiszen nap mint nap találkozunk olyan helyzetekkel, amikor a pénzzel való kapcsolatunk megnyilvánul. Ilyen az, amikor a szülők összenéznek egy-egy összeg hallatán. Ezzel szemben az explicit pénzügyi nevelés egy nyílt szabályrendszeren alapuló kommunikáció, amikor a szülők megmondják a gyerekeknek, hogy mi az, amit meg lehet venni, mi az, amit nem, ez a nevelés azonban sokkal kisebb arányú, mint az implicit - magyarázza Szél Dávid.

Hogyan mutassunk jó példát a gyerekeinknek?

Szél Dávid szerint a legfontosabb, hogy legyünk tudatában, hogy implicit módon milyen üzeneteket adunk át a gyerekeinknek, és ez hogyan hat rájuk. Hiszen ők nemcsak pénzügyi hátteret, hanem pénzügyi gondolkodást is kapnak tőlünk. Ahhoz, hogy jól beszéljünk az anyagiakról, a saját viszonyulásunkat kell tudatosítanunk a pénzhez. Ehhez fontos visszaidézni, mit jelentett gyerekkorunkban a pénz a családban. Miután ezt megtettük, legyen őszinte és transzparens a kommunikációnk.

shutterstock 560891335

Gyakori aggodalom, hogyan mondjuk, „erre nincs pénzünk". A szakember szerint ilyenkor a kihívást az jelenti, hogyan nyújtsunk mégis biztonságot, kiszámíthatóságot, más értékeket. Felvetődhet a kérdés, mi van akkor, ha erős a kortársnyomás, gyakran elhangzik otthon, hogy „bezzeg az osztálytársam megkaphatta a legújabb okostelefont”. Ilyenkor fontos, hogy képviseljük a családunk értékrendjét („mi nem szeretnénk erre költeni”), ha pedig nincsen rá pénzünk, elmondhatjuk, hogy ez nem egy verseny, és felhívhatjuk a figyelmét arra, hogy saját családi értékrendünket rengeteg minden más is meghatározza, ami pénzben nem mérhető. Irányítsuk a figyelmüket ezekre az értékekre.

Hogy miként kommunikáljuk a saját pénzügyeinket a gyerekeknek, nagyon életkor- és gyerekfüggő. A kérdés inkább az, hogy ha elmondjuk a gyereknek, hogy keresünk x százezer forintot havonta, azzal mi tud kezdeni, tudja-e ezt magánügyként kezelni. „A családon belül fontos transzparensnek lennünk, de az osztályon belül nem biztos, hogy jó dolog a szülők keresetét kibeszélni. Nem azért, mert ciki, ki mennyit keres, de nem tudhatjuk, hogy az információ hogyan megy tovább. Attól, hogy a családon belül nem tabusítjuk a pénzről való beszélgetést, bizonyos dolgok lehetnek magánügyek kifelé” - magyarázza Szél Dávid.

A tudatos pénzügyi gondolkodás akkor is fontos, ha a családban anyagi gondok vannak. Ilyenkor is megmutathatjuk a gyereknek, hogy egy kevés mindig félretehető. „Amennyiben belefér, a szülő minél hamarabb tegyen félre a gyermekének, hogy 18 éves korára legyen miből elindulnia az életben" - mondja Szél Dávid, aki szerint nem az a kérdés, mikor adjunk zsebpénzt a gyerek kezébe, hanem inkább az, hogy mire való ez a havi összeg, és a gyerek megértése is legyen ebben egyértelmű. - "A késleltetésre, a türelemre, az önállóságra és a tudatosságra tanítson a zsebpénz” - teszi hozzá. Fontos tehát, hogy a gyerek ne kapja meg bármikor a zsebpénzt, amikor csak akarja, hanem képes legyen várni az előre megbeszélt időpontra, hogy megtanulhassa pillanatnyi vágyait és szükségleteit és az ezzel járó feszültséget kontrollálni, kezelni. Ez a gyerek számára is biztonságot ad, hiszen kijelöli a határokat. Hogy hogyan osztja be a pénzt, legyen az ő feladata, ha pedig nem tud jól gazdálkodni, neki kell vállalnia ezért a felelősséget.

Fontos a következetesség Szél Dávid szerint: ha már egyszer zsebpénzt adunk, akkor az jöjjön rendszeresen havonta, de lehessen közösen felülbírálni, utánagondolni, hogy a pénz sok-e, vagy épp kevés. A zsebpénzt a gyerek ne azért kapja, mert jól teljesített az iskolában, vagy elpakolt a szobájában, hiszen fontos, hogy ezeket a saját belső indíttatásából tegye meg, és ne egy külső ösztönző által. Bűntudat- vagy szorongáskeltően pedig semmiképp se beszéljünk vele a pénzről, de tanítsuk meg neki, hogy a tárgyi értékekre igenis vigyázzon.

A gyerekeinktől is tanulhatunk

A digitális korban elérhető eszközök és ismeretek lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek széles körű ismereteket szerezzenek, ráadásul a fiatal generáció tagjai a digitális készségeiknek köszönhetően szintén mutathatnak újdonságokat a szülőknek, például egy applikációt. Megfelelő nyitottsággal egy ilyen tudásmegosztás remek alkalom lehet nemcsak arra, hogy szülők és gyerekek együtt bővítsék pénzügyi tudásukat, de közösen töltsenek minőségi időt.

shutterstock 559207186

Sok mindent tanulhatunk a gyerekeinktől, hiszen a szocializáció kétirányú folyamat, amelyben a szülők és a gyerekek kölcsönösen hatnak egymásra" - mondja Szél Dávid. - "Mindez nem azt jelenti, hogy mindennel kapcsolatban ki kell kérnünk a véleményét, de ha mond valamit, azt ne utasítsuk el élből, hanem legyünk kíváncsiak, és gondolkodjunk el rajta. A családi rendszernek vannak belső határai, amelyek akkor jók, ha rugalmasak egymás felé. Van, amihez a gyereknek nincs köze, van, amit el sem mondok neki, van, amit elmondok, vagy meg is vitatok vele, illetve van, amiben ő dönt, amibe ő von bele engem, és amihez nekem szülőként nincs semmi közöm. A szocializáció tehát – a pénzügyek terén is – mindkét fél befolyása alatt áll, de nekünk, szülőknek kell sokkal tudatosabbnak, reflektívebbnek lennünk.”

Az OTP Bank kiemelten fontosnak tartja a fiatalok pénzügyi-gazdasági edukációját, illetve a felnőtt lakosság pénzügyi ismereteinek bővítését, hogy a ma gyermekeiből egy pénzügyileg tudatos generáció válhasson. Ezért létrehozta az akovetkezolepes.hu oldalt, amely különböző videós és írásos tartalmak gyűjteményeként támpontokat ad a pénzügyekről való beszélgetésekhez, bemutatja az OTP internet- és mobilbank azon funkcióit, melyek a szülők segítségére lehetnek a pénzügyi nevelésben, és felhívja a figyelmet az OTP Fáy Alapítvány jövőtudatos gondolkodást megalapozó képzéseire. A tájékoztatás nem teljes körű, és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a tájékoztatásban szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.

1Az OTP Bank felméréséről: a felmérés az OTP Bank megbízásából, a Pulzus* Kutatási Rendszer közreműködésével készült. A kutatás végső elemszáma 700 fő, mely a 18 év feletti magyar, gyermekes alapsokaságot reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint. Az adatfelvétel 2023 novemberében készült.

Ezt is szeretjük